🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > péterváradi kerület
következő 🡲

péterváradi kerület: 1. 1750-1872: a Száva menti határőrvidék elnevezése. Hozzá tartozott a gradiskai végezred, a brodi végezred és a →péterváradi végezred. 3 szabad katonai községében (Karlóca, Pétervárad, Zimony), 5 mezővárosában, 298 falujában, 3 pusztáján 1802: 189.018 fő (gradiskai 50.391 fő, brodi 57.034 fő, péterváradi 66.237 fő), 1807: 202.421 fő, 1813: 228.797 fő lakott. 71 r.k. pléb-ja, 81 g.kel. parókiája, 1 ev. lelkészsége (2 filiával) volt 18 zsidó családdal. - 2. 1872-1886. febr. 5.: a Bécsből igazgatott horvát-szlavón határőrvidék péterváradi végezred területének polgáriasításakor szervezett közigazgatási terület. Ter-e 3429,76 km², lélekszáma 1876: 97.488 fő, székhelye: Pétervárad. 3 (mitrovicai, ópazovai, zimonyi) járásra, Karlóca (947 házban 4874 g.kel. szerb lakos), Pétervárad (792 házban 4222 g.kel. szerb és r.k. német lakos), Zimony (1839 házban 10.046 g.kel. szerb és r.k. ném. lakos) városokra osztották. 1886. II. 5: horvát törv. megszüntette, ter-e →Szerém vármegye része, Zimony városa önálló törvényhatóság lett. 88

Magda 1819:540. - Helységnévtár 1877:90. - Edelényi-Szabó 1928:701. (48. térkép)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.